Peneszről

MAGAS PÁRATARTALOM

A penész gomba spórája mindenütt jelen van, szabad szemmel nem látható apró spórák szálnak mindenfelé a levegőben de a penészesedés nem kezdődik meg addig, amíg ezek a spórák nem talál megfelelő “táptalajra”. Ahol azonban a hosszabb időn át magas a páratartalom, amely egyik alap feltétele a penészfolt kialakulásának, ott előbb vagy utóbb de jelentkezik a penészfolt.
Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60 százalék közötti, de igazán 50 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember. Emellett természetesen a helyiség hőmérsékletet is figyelni kell (a legjobb a 20-22 fok), hisz ez a kettő együtt befolyásolja a közérzetet. Otthonra célszerű beszerezni egy egyszerű műszert, a higrométert, amely méri a helyiség aktuális páratartalmát. Ha a páratartalom 40 százalék alatti, akkor a levegő nedvességtartalmának pótlására, azaz párásításra van szükség. Ugyanakkor a párásítást sem szabad túlzásba vinni. A 60-70 százalék fölötti páratartalom kedvez a penészgombák és háziporatkák szaporodásának, mely fokozza az allergia kialakulásának valószínűségét. Ilyen esetekben páramentesítővel kell csökkenteni a levegő nedvességtartalmát.

A száraz, megfelelő hőmérsékletű és jól szellőzött felületen a penészedés nem indul meg. Ha azonban bekövetkezett a baj, akkor az említett feltételek biztosításával megszüntethetjük a penész terjedését. Teljes mértékben szükségtelen azonnal különböző vegyszereket, penész lemosót, vagy penész gátló festéket, használni, mert, ha a penészesedés kiváltó okait nem szüntetjük meg, akkor csak tüneti kezelést végeztünk, amely mindössze átmeneti megoldás. A vegyszer, vagy festék hatóanyagának lebomlását követően a penészképződés újra megindul.
Penész kialakulhat olyan helyen is, ahol a levegő páratartalma a hideg felületekre lecsapódhat. Ez olyan helyeken lehetséges, ahol az úgynevezett harmatponti hőmérséklet az uralkodó.

A háztartások mintegy 40%-ában magas a páratartalom, ami ártalmas hatással van a közérzetre, egészségi állapotra. A párásodás az asztmásoknál légzési nehézségeket, sőt fulladást okozhat, illetve egészséges embereknél is kiválthat asztmatikus tüneteket. Orvosi megfigyelések szerint a magas páratartalom miatt frusztráció, szorongás, levertség, betegségtől való félelem is kialakulhat, és a reakcióidő csökkenését is eredményezheti. Amennyiben a párásodás mellett nincs megfelelő lakás szellőztetés biztosítva, a falak penészedni kezdenek, nedvesednek a nyílászárók, leválik a tapéta

Lakás szellőztetés télen

A fűtött helyiségekben télen túl száraz klíma alakulhat ki, mivel a meleg levegő több nedvességet képes felvenni, mint a hideg. Az ember erre (a levegőnek telítettséghez viszonyított) %-ban mért relatív páratartalmára érzékeny, és nem az abszolút g/m3 páratartalomra, amely nem változik a hőmérséklet függvényében. A szabadban a hideg levegőnek akár 100%-os relatív páratartalomnál is lényegesen kisebb a páratartalma, mint a szobai, melegebb levegőnek. Míg 1m3 levegőben 0^oC és 100% relatív páratartalomnál 4,2 g vízpára van, addig 20^oC-on a 100% relatív páratartalomhoz már 15,8 g vízpára kellene. Ezért van, hogy a lakás szellőztetés során az utcai (magas relatív páratartalmú) levegő a szobában fölmelegszik, és bár abszolút páratartalma nem változik, relatív páratartalma 20-30% -ra csökken, ami már nagyon alacsony.

FIGYELEM!

FIGYELEM! A ruhaszárítón vagy a radiátoron szárított ruhák akár 30 százalékkal is megemelhetik a szoba páratartalmát. Ez a környezet pedig kifejezetten kedvez néhány penészgomba elszaporodásának. A szakértők különösen az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba veszélyeire figyelmeztetnek; ez ugyanis tüdőbetegséget okozhat. Az orvosok azután tették közzé figyelmeztetésüket, hogy mind több olyan beteggel találkoznak, akiket az Aspergillus fertőzött meg.

HARMATPONT

A harmatpont az a környezeti a hőmérséklet, amikor a levegő páratartalma vízként kicsapódik. amikor a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken, akkor megkezdődik a kicsapódás vagy más néven kondenzáció. A kicsapódás egyik jellegzetes példája amikor a hűtőszekrényből kivett üvegen lecsapódik a levegő páratartalma.
A kicsapódás oka, hogy az üveg és tartalmának hőmérséklete kisebb, mint a szobahőmérsékleten mért harmatpont, ezért a pára lecsapódik a hideg felületre. Ehhez hasonlóan falfelületen is előfordulhat lecsapódás, ha nem megfelelő szigetelésű a fal, vagy például nyílásáthidalók esetén, azokon a pontokon ahol úgynevezett hőhíd keletkezik. A harmatpont az a hőmérséklet, amikor egy felületen bizonyos mértékű relatív páratartalom és helyiség-hőmérséklet mellett lecsapódik a pára. Ha például egy lakásban 60%-os a relatív páratartalom, és 21 fok a hőmérséklet, akkor egy 12,9 foknál hidegebb felületen lecsapódik a pára Az állandó nedves felületet pedig ki fogják használni az egyébként a levegőben állandóan jelen lévő spórák.

Mit tegyünk ha megjelenik a penész?

A penész egy élő szervezet. Ha meg akarunk szabadulni tőle akkor nem elég ha csak a penésztelepeket tüntetjük el, a spórákat is el kell pusztítani. E nélkül a penész hamar újra megjelenik! Az általunk alkalmazott ózonfriss technológia tökéletesen alkalmas arra, hogy a levegőben lévő penészspórákat is elpusztítsa, így megakadályozva annak további terjedését.

A dohos szagot okozó penész gyakran még nem látható amikor már a szagát érezzük a levegőben. Nagyon fontos, hogy ha a dohos szagot meg akarjuk szüntetni akkor a penészt mindenhonnan el kell távolítani. Ez általában a nehéz feladat, mert a penész gyakran bújik meg a szekrények mögött vagy más nehezen hozzáférhető helyeken.

Az élő penész festéssel nem tüntethető el véglegesen. Ha az elő penészt lefesti, akkor az nagyon hamar átjut a festékrétegen és tovább terjeszkedik!

Számos esetben úgy igyekeznek a penészképződést megelőzni, hogy a penészgombák növekedését, szaporodását gátló anyaggal impregnálják a tapétát, a parkettát vagy ilyen anyagot kevernek a falfestékhez. Ezek a penészképződés megakadályozása szempontjából kétségtelenül hasznos megoldások azonban más irányú veszélyeket rejthetnek magukban: kipárolgásuk esetleg egészségkárosító lehet. Ennek legnyilvánvalóbb példája a formaldehiddel impregnált tapéták és parketták, amelyek jelentős a formaldehid kibocsátása.

Tipp!

Penészes helyiség festése előtt mindenképpen ajánlott egy penészmentesítő, ózonos kezelés elvégzése.

Vigyázat!

A dohos szag könnyen beissza magát a bútorkárpitokba, lakástextilekbe, könyvekbe. Ha a könyveket hosszú ideig dohos helyen tároljuk, átveszik a penész kellemetlen szagát.

Miért az ózon a legjobb a penész ellen?

Nagyon fontos, hogy az ózonos kezelés vegyszermentes eljárás, ugyanakkor a leghatékonyabb a penészgombák elpusztításában. Az ózon nem csak a látható penészt pusztítja el, hanem kiírtja a penészgomba spóráit a helyiség minden pontján és a levegőben is, ezzel megakadályozza a szaporodásukat, és megszünteti a penészgombaspórák egészségre káros hatását. A kifejlett - moha szerű - penésztelepekkel szemben az ózon hatása látványos, a penész elpusztul, kifehéredik, porózussá válik és egyszerűen letörölhető. Rendszeres ózonkezelés a penészgomba számára ideális környezetben is képes visszatartani a penész elszaporodását. Az ózonos kezelés nem igényel semmilyen előkészületet, vagy a helyiség kipakolását.

Mit kell tenni a penészmentesítés után?

Az ózonos penészmentesítés után garantáltan higiénikus lesz a környezet, azonban a penészfolt a falon megmaradhat mert a penészgomba festékanyaga elszínezheti a falat. Ezt próbálja meg enyhe tisztítószeres vízzel eltávolítani.

A penészfoltok helyi kezelése nem megoldás! A penészesedés legnagyobb egészségügyi veszélyét a gombaspórák jelentik amelyek jelen vannak a helység minden pontján. Ha csak a foltot pusztítja el, akkor a veszély ugyanúgy megmarad, csak átmenetileg nem látható. Az ózonos kezeléssel nem csak a falon lévő penészfolt pusztul el, hanem a helyiség levegőjében lévő penészspórák is.
A penész ellen vegyszerek veszélye! A penészfoltot vegyszerrel lefújni annyit tesz mint kicserélni az egyik káros anyagot egy másikra.

Biztonság
Az ózonos fertőtlenítő eljárás rendkívüli előnye más fertőtlenítő eljárásokkal szemben, hogy nem hagy hátra egészségre káros anyagot a fertőtlenítés folyamatában - mint pl. a klór -, hanem egyszerűen rövid idő alatt magától is tiszta oxigénné bomlik. NAGYON FONTOS hogy az ózonfriss eljárás során olyan berendezést használunk amely a fertőtlenítő ciklus befejezéseként a megmaradt ózont tiszta oxigénné alakítja így a kezelés végén a helyiség szellőztetés nélkül azonnal használatba vehető! E nélkül az ózonkezelés után mindenképpen szellőztetés lenne szükséges ami csökkenti az eljárás hatékonyságát.
Olvasson többet az ózonos eljárás biztonságáról>>

Az ózonról
Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, akár 3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású mint a klór. Gáz halmazállapotából adódóan eljut a helyiség minden pontjába és elpusztítja a káros mikroorganizmusokat: baktériumokat, vírusokat, penészgombákat, úgy hogy közben nem károsítja a berendezési tárgyakat. Az oxidálási folyamat az ózonnal olyan eredményes, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni, nem úgy, mint ahogy a hagyományos vegyszerekkel előfordulhat.
Olvassa el hogyan hat az ózon>>

Hatékonyság
Ha a nemzetközi irodalmat áttekintjük, számos tudományos cikk foglalkozik az ózon fertőtlenítő hatásával, és a gyógyászatban történő egyre szélesebb alkalmazásával. Az ózon fertőtlenítő ereje nem vonható kétségbe, de ha szükséges biológiai méréssel alá tudjuk támasztani az ózonos fertőtlenítő eljárás hatékonyságát.
Olvasson többet az ózon hatékonyságáról>>